Szklerózis multiplex mérési eszközök és technikák

Klinikailag a kezelés hatásosságát mérhetjük a relapszusok gyakoriságával, valamint a tünetek hosszú távú alakulásával.

Itt van néhány eszköz és technika, amelyek segítségével orvosa követni tudja a kezelés eredményességét.

Egyesek a megelőző időszakra jellemző betegségaktivitást mérik (új gócok megjelenése) mások pedig a betegség súlyosságát (mekkora kárt okozott a betegség a központi idegrendszerben az idő előrehaladtával).

Mágneses rezonancia vizgálat (MRI)

Egy nem-invazív technika, amellyel a test szervei részletgazdagan ábrázolhatók. A páciens egy hatalmas elektromágnes tengelyében fekszik vagy áll. A szerkezet elektromágneses teret hoz létre a test körül, amely hatással van a szövetek folyadéktereiben lévő protonokra, neutronokra és elektronokra. Ezáltal jön létre a kép, amelyen még néhány mm-es károsodás is észrevehető.

Az MRI segítségével orvosa képet kap a betegség aktivitásáról, amelyet az új gócok megjelenése jelez. Valószínűleg halott már ezekről a mérési technikákról: GD halmozó T1-súlyozott gócok: Gadolinium halmozás vizsgálatával (más néven hagyományos T1), orvosa meg tudja állapítani, hogy mely gócok jelentek meg az elmúlt 45 napon belül. A gadolinium egy olyan jelző anyag (kontraszt anyag), amely segítségével kimutathatóak az aktív gyulladásos területek, ha intravénásan a keringésbe adják. Ez a fajta vizsgálat nem mutat szoros összefügést a későbbi korlátozottsággal.

T2-súlyozott gócok: Ez a vizsgálat az elmúlt év betegségaktivitására enged következtetni. A világító foltok plakkokat, gócokat jeleznek. A vizsgálattal azonban nem különíthető el, hogy melyik gócban zajlik gyulladás vagy hegesedés. Ez a fajta vizsgálat szintén nem mutat szoros összefüggést a később kialakuló korlátozottsággal.

Fejlettebb technológiák és mérési módszerek

Krónikus fekete lyukak

A T1 súlyozott képeken fekete lyukra emlékeztető sötét területek, amelyek hat hónapnál hosszabb ideje állnak fenn. Ezek a területek nagyobb fokú axonveszteségnek felelnek meg a korábbi gócok helyén. Bár a fekete lyukak jelentősége nem teljesen ismert, szoros összefüggést mutatnak a korlátozottság mértékével.

Agyi atrófia/sorvadás

Újabb kutatások azt mutatják, hogy az SM az axonveszteség révén agyi atrófiához, az agy megkisebbedéséhez, sorvadásához vezethet, az agy térfogata csökken. Szakértők egyetértenek abban, hogy a korán megkezdett SM kezelés lassíthatja ezt a folyamatot. Az agyi atrófia is szoros kapcsolatot mutat a korlátozottság mértékével.

EDSS skála

Az EDSS (Expanded Disability Status Scale- Kiterjesztett Korlátozottsági Skála) egy olyan eszköz, amellyel az SM-re legjellemzőbb tüneteket (8 funkciót) súlyosságuk függvényében pontozzák és mozgásképességgel együtt 0-tól 10-ig terjedő skálán összegzik (a 0 a tünetmenetes állapotot, egyben normális mozgáskészséget jelzi). Ezt a skálát gyakran használják klinikai vizsgálatokban, annak megítélésére, hogy az adott kezelés milyen módon befolyásolja a tüneteket. Az EDSS értéke függ, a vizsgáló orvos személyétől. Túlértékeli a járóképesség változását, míg a kognitív működés rosszabbodása nem befolyásolja az értékét. Ezért klinikai vizsgálatokban gyakran más eszközöket is használnak az állapot követésére.

Kurtze féle kibővített rokkantsági állapot skála

0.0	Normál neurológiai lelet
1.0	Funkció-zavar nincs, de neurológiai. tünetek vannak (Babinski jel, tremor, nystagmus, stb.)
1.5	Nincs rendellenesség, minimális jelek, több mint egy funkcióban
2.0	1 minimális funkció-zavar (enyhe paresis, ataxia, visuo-motoros zavarok)
2.5	1 enyhe funkció-zavar, vagy 2 minimális funkció-zavar
3.0	Mérsékelt funkció-zavar (mono- vagy hemiparesis, ataxia, kifejezett sensoros-, szem- vagy hólyag-tünetek) 1 mérsékelt funkció-zavar, vagy 3-4 enyhe funkció-zavar
3.5	Teljesen mozgásképes, de 1 mérsékelt funkció-zavar és a minimálisnál kicsit nagyobb mértékű rendellenességgel számos másik funkcióban
4.0	A funkció-zavar relatíve súlyos, de a beteg önellátó és átlag napi 12 órán át normális köznapi tevékenységet folytat a viszonylag komolyabb rokkantsága ellenére, 500 méterig képes gyalogolni, segítség nélkül vagy pihenéssel
4.5	Teljesen mozgásképes, képes egész álló nap dolgozni, egyébként a teljes cselekvőképességében némileg korlátozott lehet, és minimális segítségre szorulhat, viszonylag komoly rokkantsági fokon áll, 300 méterig képes gyalogolni, segítség nélkül vagy pihenéssel
5.0	200 méterig képes gyalogolni, segítség nélkül vagy pihenéssel, a rokkantság elég komoly ahhoz, hogy kárt tegyen az egész napot felölelő cselekvésekben ( naphosszat dolgozni, speciális gondoskodás nélkül)
5.5	100 métert képes gyalogolni, segítség nélkül, vagy pihenéssel, a rokkantság mértéke elég jelentős ahhoz, hogy meggátolja a teljes napot igénybe vevő cselekvéseket
6.0	Váltakozó vagy egyoldalú állandó segítség (bot, mankó, támasz) szükséges a kb. 100 méteres gyalogláshoz, pihenéssel, vagy a nélkül
6.5	Állandó kétoldali segítség (bot, mankó, támasz) szükséges a kb. 20 méteres gyalogláshoz, pihenés nélkül
7.0	Képtelen felbecsülhetően 5 méternél hosszabb távot megtenni, még segítséggel is, lényegében tolókocsihoz van kötve, hagyományos kocsija van, saját maga hajtja a kerekeket, és önállóan ül bele és száll ki, kb. napi 12 órát tölt a székében
7.5	Képtelen pár lépésnél többet megtenni, tolókocsihoz kötött, segítségre lehet szüksége a be és kiszállásnál, maga hajtja a kerekeket, de nem képes egy teljes napot eltölteni a hagyományos tolókocsiban, motorizált tolókocsira lehet szüksége
8.0	Lényegében ágyhoz, vagy székhez van kötve, vagy tolókocsit használ, esetleg a nap nagyobb részét ágyon kívül töltheti, számos önellátó mozdulatra képes, a karjait hatékonyan képes használni.
8.5	Lényegében a nap legnagyobb részében ágyhoz kötött, a karjait még képes bizonyos fokig hatékonyan használni, néhány önellátó mozdulatot még el tud végezni
9.0	Teljesen magatehetetlen, ágyhoz kötött, még képes kommunikálni, illetve enni
9.5	Teljesen magatehetetlen fekvő beteg, képtelen kommunikálni, vagy enni/nyelni.
10.0	Elhalálozás SM következtében