Több felmérés és saját magunk szokásinak ismerete is bizonyítja, hogy az internetes oldalak közül a legnépszerűbbek azok, melyek egészségügyi kérdésekkel, orvosi és életmódvezetési tanácsokkal foglalkoznak. De vajon melyik oldalnak hihetünk? Hol találunk tudományosan megalapozott információkat? Mit ad az internet egy betegnek, és mire nem képes?
“Nem hiszek abban, hogy bármely profi internet oldal helyettesítheti azt a személyes kapcsolatot, amely (optimális esetben) a beteget a kezelőorvosához fűzi, de kétségtelenül jó lehetőség az ismeretszerzésre. Tapasztalataim szerint a legszínvonalasabb, legigényesebb internetes tájékoztatás sem óvja meg a laikus olvasót a félreértésektől, ezek következményeivel gyakran szembesülök. A személyes találkozás, az orvosba vetett bizalom, az interaktivitás, lehetőséget teremt a kérdések tisztázására, ami gyakran fölösleges és megterhelő feszültségektől kímélheti meg a beteget. ”- mondta el lapunknak Oláh Rita, a Fővárosi Uzsoki Kórház klinikai szakpszichológusa, aki az SM betegekkel is foglalkozik az osztályon.
A személyes orvos – beteg kapcsolat valóban pótolhatatlan, de az internet terjedése és a betegek mobilitásának csökkenése elkerülhetetlenné teszi az internetes “orvoslás” előtérbe kerülését.
2009-es USA-beli tudományos konferencián hangzott el az az érdekes állítás, hogy napjainkban “a jobb egészség az nem tudományos, hanem információs probléma. Azaz alapvetően sokan tudnánk javítani az egészségi állapotunkat, ha hozzáférnénk minden releváns adathoz, információhoz.” (ezt amúgy Thomas Goetz,a Wired magazine volt főszerkesztője mondta, a Google által szervezett Science Foo rendezvényen, San Franciscoban.)
Hamis vagy igaz, amit egy weboldal állít?
Ha teszünk egy gondolatkísérletet arra, hogy minden információ MINDENKI számára elérhető, és célul tűzzük ki, hogy így - természetesen kezelőorvosával konzultálva - megfelelő döntéseket tud hozni az egészségét illetően, eszünkbe kell jutnia egy fontos szempontnak. És ez az információk hitelessége! Számos áltudományos oldal létezik ugyanis az interneten, ahol az orvostudományból, fizikából, biológiából átvett szakkifejezésekkel próbálják “tudományossá”, “igazzá” tenni a teljesen légből kapott információkat, különböző termékek vagy szolgáltatások eladása céljából.
Ez azonban nem mindig derül ki, sokszor teljesen öncélú a félretájékoztatás, esetleg csupán az olvasottság növelése érdekében, hatásvadász címekkel, sok-sok internetes reklámmal hívja fel magára egy-egy áltudományos vagy ál-tanácsadó oldal a figyelmet. A beteg viszont, aki a gép előtt ülve állapotával kapcsolatban információkat keres, a “csodavárás”, reménykedés hangulatában hajlamos elhinni ezeket. És a kapott információk után akár orvosával is vitatkozhat, vagy életmódján változtathat, az orvosilag javasolt iránymutatás helyett is akár.
Internetes forráskritika- hogyan kezdjük hozzá?
Hogyan vélekedik a szakorvos?
Dr. Mátyás Klotild, neurológus szakorvos, oldalunk orvos-szaktanácsadója is számos tudományos cikk szerzője és olvasója, maga is aktív használója az internetnek. Az ő véleménye szerint “hiteles egy információ, ha vannak előzményei, amihez lehet azt kötni. Erősíti a bizalmat, ha jó az oldal referenciája, megbízható ember ajánlja, vagy pl. olyan emberekhez köthető, akik az illető témában jártasak, ismertek erről. Akkor is megbízhatóbbnak tűnik, ha látom, hogy frissül, gondozzák. Továbbá visszaigazolják az eddigi ismereteimet” - mondja a szakirodalomban is naprakész orvos.
A következő részben néhány további technikát javaslunk, hogy bárki pár kattintással utánanézhessen, mennyire megbízható egy oldal.
Folytatás a második részben>>
A cikket összeállította:
Fülöp Hajnalka
Újságíró