Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

HÍRKATEGÓRIÁK


SM Centrum hírek>>

A Magyarországi Sclerosis Multiplex (SM) Centrumok legfrissebb hírei


Hírkategória: Általános
  • Fogyatékkal élők világnapja - december 3.
    [2014.12.04.] - Magyarsminfo.hu - Hírkategória: Általános

    Az ENSZ december 3-át a Fogyatékos Emberek Világnapjává nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira. A sclerosis multiplex –szel élők közül sokan élik fogyatékosként mindennapjaikat,  nekik gyűjtöttük ezeket az információkat össze.

    „Az ember nap mint nap találkozik olyan emberekkel, akik valamilyen fogyatékossággal élnek. Ennek ellenére a legtöbben vagy félve közelednek hozzájuk, vagy teljes egészében elkerülik a velük való kontaktust.”- írja a Prevenció az egészségért oldal, ahol a megelőzés fontosságáról lehet olvasni. 

    Nézzük a kifejezéseket, a szavakat, amivel segíteni és bántani is lehet.

    „A fogyatékosság annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. A világpopuláció 10%-a él valamilyen fogyatékossággal, ez 700 millió embert jelent. Ezen emberek 80%-a elszegényedett területeken él. Fontos, hogy a kormányok foglalkozzanak a fogyatékossággal élő emberek problémáival, törekedni kellene az egyenjogúság elérésére, a pozitív diszkrimináció bevezetésére, a negatív diszkriminációt fokozatos megszüntetésére.
    Hangsúlyozni kell, hogy a fogyatékosság nem betegség, hanem állapot. Bár sokan badarságnak tartják, igen is fontos, hogy milyen szavakat használunk, amikor róluk beszélünk, mert egy szó jelentősen befolyásolja azt, hogy miként gondolkodunk egy adott kisebbségről. Ez nem csak a fogyatékossággal élőkre igaz, hanem bármilyen egyéb kisebbségre is. A legésszerűbb megoldás azon szavak és kifejezések használata, amely az adott közösség megkövetel. A sérültek.hu honlapon megjelenő alábbi táblázatban láthatók a helytelen és helyes kifejezések, amelyek a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatban szóba kerülnek:

    Nézzük új szemszögből!

    Hogyan változott a fogyatékkal élők munkaerőpiaci helyzete? Milyen  negatív és pozitív változások történtek e téren? Mit tehetnek a fogyatékkal élők és mit tehetnek a munkáltatók, hogy a helyzet javuljon?

    Röviden: a helyzet nem éppen rózsás, de a megküzdési stratágiák számos eszköze segíthet megoldást találni: főleg a közösség, az infokommunikációs eszközök használatán alapuló tudás és a folyamatos célkitűzések okozta lelkesedés számít

     Hank Kata cikkében Szabó Zoltán József,Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet (FOKOM) ügyvezetője nyilatkozik minderről a Magyar Újságírók Lapjában.


    „A megváltozott munkaképességű emberek, azaz a fogyatékosok, leszázalékoltak éppúgy a társadalom aktív részesei kívánnak lenni, mint bárki más” – ezt a törekvést ugyanakkor számos tényező befolyásolta negatívan. Az elmúlt 1-2 évtized hullámzó szabályozási háttere miatt kifejezetten szakaszos fejlődést mutatott a fogyatékossággal élők társadalmi és munkaerő-piaci integrációja. „A nagy leszázalékolási hullám éppen azért nyújtott menedéket, mert biztos bevételt jelentett. Ez az időszak sajnos nagyon sokáig tartott, közel s tova 10-15 évig. Ez épp elegendő volt arra, hogy ez a réteg elfelejtse a munka ízét és örömét, az alkotás, napi rutinok fontosságát és meghatározó jellegét. A segélyből való élet nagyon kényelmessé tette az embereket, és az időközben felkínálkozó lehetőségeket csak kevesen vállalták el. Az évek teltek, a segély menetrend szerint érkezett, a szükséges, időközi és sokszor felháborodást kiváltó orvosi felülvizsgálatok folytak. A leszázalékoltak köre egyre nagyobb lett. Amíg a munka világában 1998-tól egyre aggasztóbb hírek érkeztek, a rokkantsági rendszer élte világát.”


    A szakember elmondta, az Európai Unió kezdeményezésére ezek után indult felülvizsgálatok eleinte nem voltak átfogó jellegűek és az újonnan kidolgozott támogatási rendszerek sajnálatos módon visszaélésekre adtak lehetőségeket a munkáltatói és civil szektor részéről. A felvett támogatásokból kevés került visszaforgatásra a rokkant emberek foglalkoztatásába. Az ügyvezető rámutatott, „a 150%-os bértámogatási rendszer időszakában az is sokszor megtörtént, hogy amit a vak dolgozók kelet-Magyarországon kiválogattak, azt nyugaton újra összeöntötték, hogy „legyen munkájuk a szegény embereknek”. Az ellenőrzés nagyon alacsony szintű volt. Itt csak a cégek jártak jól” – mondja a szakember, aki szerint az ezt követő szabályozási módosítások kedvezőbb irányba terelték a fogyatékossággal élők foglalkoztatását, a „megfelelőnek nevezhető támogatási rendszer” mellett a „munkahelyi segítők foglalkoztatására is lehetett pályázni”. Körülbelül erre az időszakra tehető, hogy „a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása erőteljesen megindult”. Az ügyvezető úgy véli, 2-3 éve a fogyatékossággal élőknek több lehetősége volt a munkaerőpiacon. A fogyatékossággal élők „végre dolgozhattak, alkothattak, hozzá járulhattak a GDP növekedéséhez. Ez óriási érték volt”. Mégis, a politikai változások során a rendszerszintű szigorítások miatt beszűkültek a lehetőségek, a munkakereső fogyatékossággal élőknek kevés szabad munkahely állt rendelkezésre.

    Szabó Zoltán József szerint e negatív folyamatot a segélyek felülvizsgálatának bevezetése törte meg. A szakember úgy véli, „a segélyen alapuló megélhetést a munka váltotta (volna) fel, a felülvizsgálatok sok embert rehabilitálhatóvá és tranzit foglalkoztatásra alkalmassá minősítettek vissza. A mostani összegészség-károsodási felmérés nem az elvesztett képességekre helyezi a hangsúlyt, azaz mi hány százalékban veszett el, hanem a megmaradtat emeli ki, azaz pl. egy teljesen vak ember még 20%-ban munkaképes. Ez nagyon pozitív megközelítés”. Az ügyvezető úgy látja, „Összességében azért elmondható, hogy az elmúlt egy-két év pozitív változásokat hozott, és erőteljes lépések történtek az előítéletességen alapuló, sokszor sztereotípiákon nyugvó társadalmi gondolkodás és cselekvés visszaszorítása érdekében”, mégis, a nyugat-európai országokhoz mérten a magyar munkaerő-piacon még mindig jelentős diszkrimináció érezhető a fogyatékossággal élők irányába.

    Munkaerő-piaci kihívások: számtalan ponton kéne javítani.

    A szakember úgy véli, a „megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása terén vannak előrelépések, de nem számottevő az eredmény”. A 2 esztendővel ezelőtt átalakított foglalkoztatási és támogatási rendszert nem finomították tovább és a szakember szerint ez problémát okoz a munkaerőpiacon. Jelenleg „csak államilag akkreditált szervezetek vehetnek benne részt, leginkább a 20-30 főnél többet foglalkoztatók jutnak előrébb”, a kisebb vállalkozásoknak „nem éri meg belépni a rendszerbe”.

    A munkaerő-piaci kihívások miatt az általánosságban is nehéz gazdasági tényezők rányomják bélyegüket a fogyatékossággal élők foglalkoztatására. A profit mindent felülír, még mindig rendkívül erősen dominál a munkaerőpiacon a fogyatékossággal élő munkavállalókkal szemben, hogy „ha képesek hatékonynak lenni, húzni, mérhetően hozzájárulni a cég anyagi bevételeihez és nincs velük sok baj, akkor már van esélyük az alkalmazásra, egyébként nincs”. A szakember szerint gond, hogy még mindig nincsenek tisztában az általános esélyegyenlőségi kritériumokkal sem a vállalatok és ezen felül „sztereotípiák, előítéletek mentén döntenek már előre” a munkáltatók. A tapasztalatok szerint a magyar munkáltatói közeg „sokkal zárkózottabb a társadalomhoz képest és jellemző, hogy míg egyes helyeken presztízs, anyagi előnyhöz jutás a megváltozott munkaképességűek alkalmazása, a szociális érzékenység jellemzően a közvetlen – vállalati politika által előirányzott, vagy anyagi - érintettség okán jelentkezik a munkáltatói szegmens irányából”. Nem azért, mert meglátják a tényleges előnyöket egy fogyatékossággal élő foglalkoztatásában.”

    A cikk teljes terjedelmében és a hivatkozott linkekkel olvasható a megadott honlapon.

Vissza

HÍRKATEGÓRIÁK


SM Centrum hírek>>